„A múlt ismerete a jövő fegyverzete. Aki nem ismeri elődei csatáit, vaktában harcol a királyságért.”
A Három Birodalom nem csupán egy taktikai társasjáték, hanem egy interaktív utazás Magyarország gazdag, ezeréves történelmébe. Játékunk alapját a Kárpát-medence földrajzi és történelmi felosztása adja: 19 vármegye, megannyi büszke kővár, sorsfordító ütközetek és Mátyás király reneszánsz udvarának dicsősége. Ez a kódex összegyűjti mindazon történelmi ismereteket, amelyek birtokában nemcsak jobb hadvezérré válsz a virtuális térképen, hanem mélyebben megismerheted nemzetünk büszke múltját.
A magyar államszervezet sarokkövét Szent István király (1000–1038) rakta le a királyi vármegyerendszer megalapításával. A vármegyék (comitatus) központjai a királyi várak voltak, élükön az ispánnal (comes), aki a hadsereget vezette, a bíráskodást gyakorolta és beszedte a királyi jövedelmeket. A honfoglalás kori földvárak helyét fokozatosan felváltották a kőerődítmények, különösen a tatárjárást (1241–1242) követően, amikor IV. Béla király nagyszabású várépítési programot indított.
A 13–14. század folyamán a királyi vármegyéből kialakult a nemesi vármegye, a helyi önkormányzatiság és a rendi szabadságjogok legfontosabb védőbástyája. A 15. század végén, Hunyadi Mátyás dicsőséges uralkodása idején a Magyar Királyság Közép-Európa vezető katonai hatalmává vált. Halála után (1490) azonban a főurak hatalmi harcai és az Oszmán Birodalom terjeszkedése a végvári harcok hősies, ám tragikus korszakába taszította a hazát.
A Három Birodalom térképén mind a 19 jelenkori magyar vármegye helyet kapott, mindegyik a maga egyedi történelmi kincsével és legjelentősebb erődjével:
A Dráva-mellék kapuja. Siklós vára a déli végvárvonal egyik legépebben megmaradt reneszánsz és barokk erődítménye, ahol egykor Zsigmond királyt is őrizték.
A Duna-Tisza köze legnagyobb területe. Szent István óta érseki székhely, a puszták védelmezője és a délvidéki kereskedelmi utak őrzője.
Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki gótikus téglavára. 1566-ban Kerecsényi László kapitány 63 napon át tartotta a várat a hatalmas oszmán túlerővel szemben.
A Bükk és a Zemplén bércei. Füzér sziklavárában őrizték a Szent Koronát a mohácsi csata után. Diósgyőr pedig a magyar királynék jegyajándékaként virágzott.
A Tisza és a Maros összefolyása. Szent Gellért püspök vértanúságának és a délvidéki gabonaszállítás kulcsfontosságú vízi csomópontja.
A Magyar Királyság szakrális központja: 43 királyt koronáztak és 15 uralkodót temettek a Szűz Mária-bazilikában. Itt hirdették ki 1222-ben az Aranybullát.
A nyugati kapu. Győr a török elleni végvárrendszer kulcsa volt, míg Sopron városa a „leghűségesebb városként” (Civitas Fidelissima) írta be magát a történelembe.
A szabadságharcok fészke. Bocskai István erdélyi fejedelem fegyveres hajdúkat telepített a térségbe, Debrecen pedig a „kálvinista Róma” néven vált híressé.
Dobó István és maroknyi várvédőjének dicsőséges diadala Ali és Ahmed pasa százezres serege felett. A magyar végvári hősiesség örök szimbóluma.
A Tisza stratégiai átkelőhelye és a jászok, kunok kiváltságos népcsoportjainak autonóm földje. Szolnok vára véres harcok színtere volt az 1552-es hadjáratban.
Szent István születési és megkoronázási helye, a magyar katolicizmus ősi székhelye. Komárom pedig Európa egyik legerősebb, bevehetetlen erődrendszere.
A palóc vidék sziklavárai. Hollókő a 13. századi Kacsics nemzetség sasfészke, míg Somoskő és Salgó bércei a vulkáni bazaltoszlopok csúcsán dacoltak a hódítókkal.
A Dunakanyar és az ország szíve. Visegrádon tartották az 1335-ös királytalálkozót Károly Róbert, a cseh János és a lengyel Kázmér király részvételével.
Koppány vezér ősi szállásterülete, majd Szent László által 1091-ben alapított Szent Egyed apátság kora középkori kulturális és vallási fellegvára.
Közép-Európa egyik legnagyobb és legépebben fennmaradt honfoglalás kori földvára, Szent István korának legkorábbi várispánsági központja a Tisza kanyarulatában.
A Sió mocsaraiban épült gótikus lakótorony, amelyet később a reneszánsz stílus gyöngyszemévé bővítettek. Fontos belső végvárként szolgált a 16. században.
Jurisics Miklós kapitány legendás védelme. Alig néhány száz katonájával megállította I. Szulejmán szultán Bécs ellen vonuló, százezres török főseregét.
A királynék városa: Gizella királyné óta a veszprémi püspök joga volt a királynék megkoronázása. Csesznek gótikus sziklavára a Bakony büszkesége.
A Balaton-felvidék koronája. Sümeg mészkőhegyre épült bevehetetlen kővára a török hódoltság idején Veszprém eleste után a veszprémi püspökök menedékéül szolgált.
Hunyadi Mátyás (1458–1490) uralkodása alatt a magyar hadviselés forradalmi átalakuláson ment keresztül. A korábbi nemesi felkelésre (inszurrekcióra) épülő, nehézkes haderő helyett Mátyás megalapította Európa egyik első állandó zsoldoshadseregét, a legendás Fekete Sereget. A sereg létszáma békeidőben 8-10 ezer, háborúban elérte a 25-30 ezer főt is.
A Fekete Sereg gerincét a nehézlovasság és a zsoldos gyalogság alkotta, kiegészülve a huszita mintára épített szekérvárakkal (táborita harcmodor), valamint a Duna vizét uraló királyi naszádfalvával. A sereg kiváló tüzérséggel rendelkezett, és a kor legmodernebb kézi lőfegyvereit (szakállas puskák, arkebúzok) alkalmazta. Mátyás taktikája az összehangolt fegyvernemi együttműködésre, a gyors manőverezésre és a szilárd fegyelemre épült – éppen úgy, ahogyan a Három Birodalom játékosának is koordinálnia kell területeit a győzelemért.
A Három Birodalom becslős kérdéseinél gyakran szerepelnek évszámok. Ne feledd a legfontosabb mérföldköveket: Nándorfehérvári diadal (1456), Mátyás királlyá választása (1458), Mohácsi csata (1526), Kőszeg ostroma (1532), Buda török kézre kerülése (1541), és Eger hősies védelme (1552).
A Három Birodalom kérdésbázisát a Magyar Tudományos Akadémia és a nemzeti történetírói források alapján állítottuk össze. Célunk, hogy a digitális generáció szórakozva sajátítsa el a magyar történelem, kultúra és földrajz alapjait. Minden sikeres vármegye-elfoglalás mögött valós tudás áll!